HPV védőoltás

HPV

A HPV a human papillomavírus, mely a hámsejtekben szaporodik. A vírusnak már több mint 200 típusát azonosították, melyek egy része alacsony rákkockázatú csoportba tartozik, ezek okozzák a bőrön, nemi szerveken megjelenő szemölcsöket.

A magas kockázati csoportba tartozó típusok egyes rosszindulatú daganatok kialakulásáért felelnek, úgymint méhnyakrák, külső nemi szervek daganatai, bizonyos szájüregi daganatok.

Milyen gyakori a HPV-fertőzés és hogyan terjed?

Igen könnyű vele megfertőzödni, ugyanis bárkit megfertőzhet, aki nemi életet él, nőket és férfiakat egyaránt.

Két gyakori tévhit kering a HPV-ről. Az egyik, hogy a csak azon egyének fertőzödhetnek meg, akik gyakran váltogatják partnerüket. A másik pedig, hogy ha valaki életében egyszer átesett fertőzésen, még egyszer nem fertőzödhet újra. Azonban az újrafertőződés kockázata a vírus egyszeri leküzdése után is magas.

Az emberek 90%-a elkaphatja a HPV-t valamikor élete során, de az esetek többségében 1-2 év alatt magától le tudja győzni a szervezet, így betegséget nem okoz. De ezen idő alatt is tünetmentes fertőzőként részt vesz a terjedésben az egyén.

Valamint minden 10. HPV fertőzés tartóssá válik, évekig lappanghat, és ez idő alatt alakulhatnak ki megbetegedések.

A leggyakoribb kórkép egy jóindulatú, azonban kellemetlen tünet, a nemi szervi szemölcs, mely minden 10. embert érinthet. A rosszindulatú megbetegedések (pl. méhnyak, végbél, szájüreg, nemi szervi daganatok) ennél ritkábbak, azonban lefolyásuk súlyosabb, akár végzetes kimenetelű is lehet.

Magyarországon évente kb. 3000 HPV okozta daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, ennek egyik legismertebb formája a méhnyakrák. Ez a negyedik leggyakoribb daganattípus a nők között, évente 400-500 halélesetet okozva. Ezen adatok azért is elkeserítőek, mert könnyen megelőzhető betegségről beszélhetünk.

Azonban nem csak a női nem érintett a HPV kérdésében, évi 400-500 férfi veszti életét a vírussal kapcsolatba hozható betegségek miatt.

Számszerűsítve… Mekkora arányban felelős a HPV az egyes daganatokért?

A méhnyakrákok 99%-át, a hüvely daganataink 70%-át, a szeméremtesti daganatok 60%-át, a végbélnyílás körüli daganatok 85%-át, a hímvessző daganatok 54%-át, a garat daganatainak 80%-át okozza.

Ezen daganatok jórésze korai stádiumban akár egyszeri műtéttel kezelhető, azonban későbbi stádiumban történő diagnosztizálás esetén a túlélési esély csökken, kemo-és sugárterápia is szükségessé válik.

Ezért is elengedhetetlen a MEGELŐZÉS!

Magyarországon sajnos a nők alig harmada jár rendszeresen nőgyógyászati szűrésre, azonban az ajánlás szerint 25 éves kor felett legalább 3 évente ajánlott.

Hogyan működik a HPV elleni védőoltás?

Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz a vírus megjelenése esetén gyorsan reagálni. A védőoltást férfiak és nők egyaránt megkaphatják. A legszélesebb körű védelmet a 9 komponensű oltás adja.

A HPV elleni oltások sikerét mutatja Ausztrália esete, ahol 2007 óta oltják a 12 éves korú lányokat, majd 2013 óta a fiúkat is. Ennek hatására 2028-ra teljesen eltűnhet a méhnyakrák Ausztráliában.

Fontos hangsúlyozni, hogy az oltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatot, hiszen a védekezésnek két pillére van a megelőzés és a szűrés.

Biztonságos-e a védőoltás?

A HPV oltások nem tartalmaznak vírust, csupán egy fehérjét, mely megtanítja az immunrendszert védekezni. Így sem HPV-fertőzést, sem betegségeket nem képes okozni.

Az oltás beadás helyén általános tünetek, duzzanat, viszketés, fájdalom, bőrpír alakulhat ki. Illetve előfordulhat fejfájás, láz, fáradtság, szédülés.

A teljes oltási sorozat 15 éves kor felett 3 oltásból áll, melyeket 0., 2. és 6. hónapban kell beadni.

Következő oltási napok: november 21, 26, december 2, 12, 19. 

Időpontfoglalás: 0-24 órában

Telefonszámon: 10 - 12 óra és 16 - 19 között